Ha szépségtanácsadó vagy, vagy koordinátor téged is érinthet.... Margó

Előzmény

Válasz

Csapás a nyugdíjasokra! Jön a dupla juttatás tilalma
2012. december 17., hétfő 5:25 Pénzcentrum.hu



Bevezeti a kormány a dupla juttatás tilalmát a közszférában: jövő év július 1-jétől már nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők, az állami vezetők, a bírák, az ügyészek, a rendőrök, a katonák. A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, illetve a balettművészeti életjáradékot sem lehet a közszférában végzett kereső tevékenység mellett folyósítani. A módosító javaslatot múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága, ma pedig - érdemi vita nélkül - már szavaz is róla a parlament. Értesülések szerint a jövőben nemcsak a közszférában, hanem az azon kívül dolgozókra is ki kell terjeszteni a megszorítást, jelenlegi formájában ugyanis diszkriminatív.
hirdetés

"Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll" - fogalmaz az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken délután benyújtott számvevőszéki és költségvetési bizottsági indítvány. A módosítás indoklása rámutat arra, hogy nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék is a dupla juttatás tilalma alá esik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közlése szerint a megkötés a kormány tagjaira is vonatkozik, ellenben kivételt képeznek a választott és kinevezett közjogi tisztségviselők.

Az érintetteknek 2013. április 30-ig kell bejelenteniük a nyugdíjfolyósító szervnek, ha a felsorolt jogviszonyokban kereső tevékenységet végeznek. A módosítás szerint az érintettek nyugellátását július 1-jétől szüneteltetnék. A nyugdíjat akkor folyósítanák újra, ha a jogosult bejelenti, és igazolja, hogy megszűnt a munkaviszonya a közszférában. Fontos rendelkezés, hogy az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősülnek az érintettek, vagyis minden ilyen státuszú állampolgárnak járó többletjuttatások - például utazási kedvezmények - megilletik majd őket.

Diszkriminatív lehet csak a köszférában tiltani a nyugdíj melletti munkavégzést?

A volt szolgálati nyugdíjasokat tömörítő Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom értesülései szerint a kormány nem támogatja azt az itt-ott hallható "menekülési" lehetőséget sem, hogy az érintett öregségi, illetve korhatár alatti nyugdíjasok megbízási vagy szerződéssel végezzenek munkát költségvetési intézményben. A KIM az Index kérdésére ezzel kapcsolatban annyit közölt: "a kormány elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást".

Az érdekképviselet úgy tudja, hogy olyan módosító javaslat is készült, amely nemcsak a költségvetési szférában, hanem az azon kívül folytatott kereső tevékenységre is kiterjesztette volna a dupla juttatás tilalmát. Ez utóbbi indoka, hogy nem lehet sem a nemzeti alaptörvény, sem az EU közösségi jog alapján kizárólag a költségvetési szférára tiltó normát elrendelni. Az ugyanis számtalan nemzetközi pert, és várhatóan gyors EU kötelezettségszegési eljárást eredményezhet a negatív diszkrimináció hazai jogszabályba ültetése okán - olvasható a mozgalom érvelése a szoli.eu oldalon.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei első negyedévben összesen 39 100-an dolgoztak a közszférában a 62-74 év közötti korosztályba tartozók közül. Ebből 5 700-an a humán-egészségügyi és szociális ellátás, 5 400-an az oktatás területén tevékenykedtek.

Sok hűhó semmiért? Amúgy is menniük kell a közszférából az öregeknek

A kormány döntése szerint jövő júliustól fő szabályként az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével - amely a jövő évben már 65 évre emelkedik - megszűnik a közszférában foglalkoztatottak jogviszonya - hívta fel a figyelmet közleményében a közigazgatási tárca. Ugyanakkor lehetőség lesz "a nagy tapasztalattal rendelkező és nélkülözhetetlen, de már az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és megfelelő szolgálati idővel rendelkező munkaerő továbbfoglalkoztatására" a munkáltató külön kérvényére. Az érintetteket 70. életévük betöltéséig lehet majd továbbfoglalkoztatni.

A várakozások szerint az egészségügyi dolgozók, illetve a természettudományi ismereteket tanító pedagógusok esetében lehet indokolt a nyugdíjkorhatár utáni foglalkoztatás. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint az egészségügyben dolgozó, mintegy 136 ezer alkalmazottnak körülbelül tíz százaléka van a nyugdíjkorhatár felett, ezen belül a 29 ezer orvos közül 7 500 a nyugdíjas, de hasonlóak az arányok a felsőoktatásban is. A mentesített dolgozók is nyugdíjasnak minősülnek, ha betöltik a 65. életévüket, de nyugdíjat csak akkor kapnak, ha megszűnik a munkaviszonyuk, vagyis rájuk is vonatkozni fog a dupla juttatás tilalma.

A tett halála az okoskodás?

A módosító indítványt - szinte már bevett szokás szerint - rohamvágtában zavarja le az Országgyűlés. A pénteken beterjesztett javaslatot a költségvetési bizottság ülésén támogatta a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője. Az indítványról - a napirend szerint - mai ülésén már szavaz is az Országgyűlés. Ugyan formailag újra megnyílik az általános és a részletes vita, csak jelképes egyeztetésről van szó. Frakciónként mindössze 10 percben mondhatják el észrevételeiket a képviselők, a függetleneknek - beleértve a Demokratikus Koalíciót - pedig csupán 3 perc jut.

A határozathozatalokra eleve este fél 7 után kerül sor. A napirend szerint innentől számítva a 19., és egyben a legutolsó pontként tárgyal az Országgyűlés az említett módosításokat tartalmazó törvényjavaslatról.

Nem kellett volna kutyafuttában tárgyalni az előterjesztésről, ha az emberi erőforrások miniszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzetgazdasági miniszter teljesítette volna a jogszabályban előírt kötelezettségét. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én, az első, összesen 397 milliárd forintos megszorító csomag részeként jelentette be, hogy a jövőben nem kíván egyszerre nyugdíjat és bért is fizetni az állam. A 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló kormányrendelet október 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály szerint az említett három miniszternek október 31-ig kellett volna kidolgoznia egy módosító javaslatot, amely a költségvetési szervekkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók tekintetében a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóság, valamint a nyugellátások és az illetmény/munkabér együttes folyósítását megtiltja. Ehhez képest másfél hónapot csúszott az előterjesztés.

Ki fog itt gyógyítani?

"Az ügyben semmilyen egyeztetés nem volt a kormány és a szakmai szervezetek között" - mondta el az Index kérdésére a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István úgy véli, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor az ország egyes területein megszűnik az orvosi ellátás.

"Az ország északkeleti részén a járóbeteg-szakellátásban szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak. Ez az intézkedés tehát a padlóra küldené az ezer sebből vérző egészségügyet" - fogalmazott. Szerinte ez a lépés nemcsak felelőtlen, hanem indokolatlan is, hiszen sok orvos nem keres, és soha nem is keresett jól, ezért a nyugdíja alacsony, így a nyugdíj mellett is dolgoznia kell. Ez külföldön azért nem jellemző, mert az orvosok nagyon megbecsültek és jól fizetettek, így a többségüknek eszük ágában sincs nyugdíjasként gyógyítani - ecsetelte Éger.
Kapcsolódó cikkeink:

A devizanyugdíjasokat is megmenti a kormány
Tízezrekkel kereshetsz többet jövőre: az utolsó esély
Jönnek a magyar luxusnyugdíjak: ki kapja?
Megszűnik az OTP Magánnyugdíjpénztár
Nyugdíjra vágysz? Így húzhatod ki addig
Mennyi lesz a fizetésed jövőre? Most megtudhatod!

Válasz

Ismét lesz támogatott forinthitel és szocpol

Megjelent: 2011.10.12. 11:42 Frissült: 2011.10.12. 13:30

Akinek köztartozása van, nem kaphat segítséget. Januártól megkezdődhetnek a kifizetések.

Visszatér a szocpol-támogatás a kormány otthonteremtő csomagjába- jelentette be közös tájékoztatóján a kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: csak azok a családok kérhetik, amelyeknek még nincs saját otthonuk, nincs köztartozásuk, és ahol legalább egyvalakinek van bejelentett munkája. Lakásépítéshez és vásárláshoz egyaránt felhasználható lesz.

Két gyereknél 800 ezer és 1,3 millió forint között, három gyereknél 1,2-2 millió forint, négy vagy több gyereknél 1,6-2,5 millió forint lehet a támogatás. A pontos összeg függ attól, hány gyermeket nevelnek, de attól is, mekkora a lakás és mennyire energiatakarékos. A teljesítés 70 százalékát számlákkal kell majd igazolni. Az igényléseket már a közeljövőben fogadják, ám a kifizetések csak jövőre kezdődnek meg. A nemzetgazdasági miniszter azzal számol, hogy várhatóan négyezer család igényli majd az új szocpolt, ezért 5,2 milliárd forintot különítettek el erre a büdzsében.

Startol az állami kamattámogatású forinthitel-program is, amelyet új lakás vásárlásához, építéséhez, használt lakás vásárlásához, valamint korszerűsítéshez, de akár jelzáloggal terhelt lakás vásárlásához is lehet igényelni. 3-5 ezer család számára lehet elérhető az új konstrukció, amelyre 1,3 milliárd forintot szánnak a költségvetésben. Matolcsy hangsúlyozta: a program akkor lép hatályba, ha arra rábólintott az Unió. A tárcavezető reményei szerint akár egyharmadával is csökkenhetnek a jelenlegi lakáscélú piaci kamatok a kamattámogatás nyomán.

Forrás: FN24

Válasz

Itt a megszorítások listája fn.hu K.M. 2011. szeptember 30. 17:16
A költségvetési törvényjavaslat a már ismerteken kívül is tartalmaz különböző megszorításokat. Íme a 2,5 százalékos (GDP-arányos) hiánycél betartását szolgáló kormányzati intézkedések. A kormányzat legnagyobb szövetségese a megszorításokban, az "államadósság elleni háborúban" a pénzromlás, amelyet a kormány 4,2, a jegybank 4,7 százalékosnak prognosztizál jövőre.
- Megmarad a bérbefagyasztás a közszférában, nem emelkednek az illetmények, „de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció”.

- Befagyasztva marad – a várható magas infláció ellenére – gyakorlatilag minden szociális támogatás. A családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege 2012-ben nem emelkedik. A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások sem.

- Befagyasztják a korhatár alatti nyugdíjak túlnyomó részét – legalábbis nehéz másképp értelmezni a javaslat indoklásának szövegét. A korhatár alatti nyugdíjak átkerültek a nyugdíjalapból egy újonnan létrehozott „Nemzeti Szociálpolitikai Alapba”. „A szolgálati ellátást, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott öregségi (…) ellátások tervezése a 2011. évi várható kiadásokra, a létszámban bekövetkező változások figyelembevételével történt” - írja az indoklás, és szó sem esik az inflációról. A mezőgazdasági járadék és a bányászok korengedményes nyugdíja, továbbá a szénjárandóság kiegészítése növekedhet az öregségi nyugdíj (a tervezett infláció, 4,2 százalék) mértékében.

- Jelentős létszámleépítések lesznek a kormány irányítása alá tartozó intézményeknél.

- Nő a személyi jövedelemadó teher. A tervezett adóbevétel 13,8 százalékkal nagyobb az idénre tervezettnél. Az adóváltozások a kormányzat számításai szerint jövőre összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek.

- Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza állami ráfordításai jelentősen mérséklődnek. Csökken a közösségi közlekedése ártámogatása is, aminek következtében szűkülnek majd az utazási kedvezmények.
- Az áfa – mint már bejelentették – 27 százalékos lesz, a vállalkozásoknak viszont jó hír lehet, hogy megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni áfa levonhatóságának tilalma.

- A regisztrációs adót átalakítják, ettől a kormány reményei szerint 20,7%-kal nőnének az adónemből befolyó bevételek.

- Több bevételre számít a kormány a gépjárművek átírási illetékrendszerének átszabásából is.
- A cégautóadó átalakítása 17,9 milliárd forinttal hozhat majd többet.

- A szigorúbbá vált játékadótól 2012-ben 82,4 milliárd forint bevételt remél a kormány.

- A munkavállalói járulék 1 százalékponttal emelkedik.

- Szélesedik az egyéni és társas vállalkozók járulékalapja (a korábbi nyilatkozatok a minimálbér másfélszereséről szóltak).

- Új adónem lesz – és ez nem vicc - a baleseti adó. Nem is keveset, 27 milliárd forint bevételt várnak tőle. Ezt a biztosítók fizetik majd, amelyet ráterhelhetnek majd kétbalkezes autós ügyfeleikre.
- A népegészségügyi adó, ismertebb nevén a „hamburgeradó”, amely épp a hamburgerekre nem vonatkozik – a kormány szerint 30 milliárd forintot hozhat.
- A jövedéki adó már megszavazott, többlépcsős emelkedése is segít majd a büdzsét egyenesben tartani.
- A reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, de kikerül a társasági adó hatálya alól.

Kapcsolódó cikkek

11.09.30 Formálisan kivezetik a félszuperbruttót
11.09.29 Eret vág a kormány?
11.09.26 Újra: még drágább az életed

- Ugyancsak a cégeket érinti kellemetlenül, hogy szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai. 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható.

Válasz

Milliós pluszterhet jelenthet az árfolyamrögzítés
fn.hu 2011. augusztus 2. 15:30
Nagy dilemma előtt állnak a devizahitelesek: érdemes-e az elszabadult svájcifrank-árfolyam miatt rögzíteni törlesztéseiket legalább három évre az állam által kínált lehetőség szerint? Vagy ezzel megint csak magukat hozzák nehezebb helyzetbe?
A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam bizonyára hatalmas forgalmat generált a PSZÁF által indított árfolyamrögzítő kalkulátoron; hogy ki rögzít majd, vélhetően a kényszer dönti el.
Az árfolyamrögzítés adta lehetőséggel szeptembertől élhetnek a hitelfelvevők, de legkésőbb idén december 31-éig írásban kérniük kell ezt. Kiszállni viszont csak a teljes hiteltartozás végtörlesztésével lehet belőle. Aki úgy döntött, hogy három évig kedvezőnek mondható árfolyamon fizet, annak utána hitelének teljes hátralévő futamidejére viselnie kell a gyűjtőszámla pluszterheit. Ez pedig nem is oly jelentéktelen.
A második számla költsége ugyanis az árfolyamrögzítés hároméves időszaka alatt is 6 százalék, ám a határidő lejárta után ezen hitel kamata is piaci kamatozásúvá válik. Vagyis mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával. (Ez a kalkulátorban jelenleg 10 százalék.) A kiegészítő hitelszámla tehát jelentős pluszteherrel növelheti a törlesztést a későbbiekre nézve.
Hogy működik?

A frankhitelesek három évig, pontosabban 2014 végéig úgy fizethetik a törlesztőrészleteket, mintha a frankárfolyam csak 180 forint lenne - már amennyiben élnek a lehetőséggel. A valódi és a 180 forint közötti árfolyam által számított törlesztőrészletek különbségére az adósok áthidaló hitelt kapnak. Az áthidaló forinthitelt 2015. január 1-jétől kell majd visszafizetniük – a meglévő hitelen felül.

A PSZÁF kalkulátora leginkább azzal szembesít ismét minden adóst, milyen terhet jelent a teljes futamidőre vetítve a hitel. Egy átlagosnak tekinthető, 2008-ban svájcifrank-alapon felvett 8 millió forintos hitel esetében például, amelyet akkor 161 forintos frankárfolyamon sikerült felvenni, a következőképpen alakulnak az összegek három lehetséges változat esetén, ha még 265 hónapig (2033-ig) fizetjük az adósságot.
A kalkulátor e mellett arra jó, hogy lássuk, a következő 3 évben mennyit kell fizetnünk a rögzített árfolyamon, havi szinten. (Persze ez is csak tájékoztatás a féléves kamatperiódusok miatt.) Konkrét példánkban:
Az adósok tartanak a rögzítéstől

A kedd délelőtti 245 forintos svájcifrank-árfolyam miatt egész nap csöng a telefon a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél – mondta az fn.hu-nak Lénárd Mariann főtitkár. Amikor a 220 forintos lélektani határt átlépte a svájci frank, akkor is nagyon sokan megkeresték őket, felháborodtak. Most is egyre többen közölték velük, hogy a bankoknak is felelősséget kellene vállalni, illetve az állam is tehetne végre valamit.

Azoknak, akik svájci frankban vettek fel hitelt, sok esetben a törlesztőrészlet a háromszorosára emelkedett. Ezeknek az embereknek nagy része még tudja fizetni a hitelét, de azt nem tudják, hogy meddig lesznek képesek a megemelkedett összeget fizetni – hiszen a fizetésük nem nőtt. Lénárd Mariann hozzátette: a 180 forintos árfolyamrögzítéstől sok devizahiteles tart.

A PSZÁF kalkulátorát a főtitkár jó kezdeményezésnek tartja, szerinte már nagy szükség volt valami hasonlóra. Ez is csak egy opció – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek

11.08.02 Szijjártó: éljenek az árfolyamgáttal!
11.07.20 Mit csináljunk az erős frankkal?

Válasz

gy változhatott volna meg életünk július 1-jétől
FN 2011. július 1. 05:30

A Széll Kálmán Terv egyik mágikus határideje július 1-je, ám számos tervezet összeállítása és törvényjavaslat elfogadása csúszik, némelyek körül pedig teljes csend van. Azért így is akadnak fontos változások.

Bűvös dátum július első napja. A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram több pontjának kidolgozását is erre a napra ígérte a kormány, néhány törvény pedig elsejétől lép életbe. A tervek többsége azonban csúszásban van, a Széll Kálmán Terv néhány pontjáról egyelőre semmi biztosat nem tudni. Ha veszélyben a terv, veszélyben a Brüsszel felé vállalt hiánycél is, de persze több tétel is akad, amit terv szerint végrehajtottak. Átalakították például a gyógyszer-finanszírozás rendszerét, a miniszterek szabadságát 20 napra csökkentették, megváltoztak a táppénzszabályok is. Az életünk nem fordul akkorát elsejétől, mint ahogy azt a Széll Kálmán Terv hónapokkal korábban megjósolta, két fontos dolog azonban csütörtöktől lép életbe.

Szabad a kilakoltatás

Nagyobb a füstje, mint a lángja – így értékelte a sajtó az adósmentő csomagot bejelentése után, aztán az elfogadás előtt tovább szigorítottak egyes részletein. A két „segítség”, a devizaárfolyamok rögzítése és az eszközkezelő felállítása csak ősszel várható, július másodikával viszont véget ér a kilakoltatási moratórium. Utcára kerülő családok tízezreiről persze szó sincs, a bankok ugyanis mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését. Október 1-ig csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2 százalékát lehet kényszerértékesíteni, ezután mennyiségi korlát nélkül folytatódhat a 30

Idén az utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékán adhatnak túl a bankok, a moratórium feloldása tehát mintegy 2000 adóst érinthet december végéig. A kvóta folyamatosan emelkedik, jövőre a 90 napnál hosszabb ideje nem törlesztők 3 százalékánál indulhat meg a végrehajtás, ez nagyjából 12 ezer lakást jelent. 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékra emelkedik a kvóta, 2015 januárjától pedig újra korlátozás nélkül működik majd a végrehajtás. A bankok minden negyedév első napján jelölhetik ki, mely ingatlanokon terveznek végrehajtást, amit a negyedév végéig el is kell rendelniük.

Életbe lép a vitatott Médiatörvény

Július elsején lejár a sajtótermékek és hírportálok számára kiszabott „türelmi idő”. Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény január 1. óta életben van, a törvényt sértők szankcionálását júliusban kezdi meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A bírság összege egyes médiumoknál a 200 millió forintot is elérheti. A törvénnyel kapcsolatban fontos határidő jár le július 1-jén. A sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni az NMHH-nál, az online hírportálokat is, de figyelem, a blogokat nem!
Mutyi vagy nem mutyi? – új közbeszerzési törvény
Ha július 1-ig nem is, nem sokkal utána, még a nyári ülésszakon elfogadhatja az Országgyűlés az új közbeszerzési törvényt. Az egyértelmű, hogy a mostani jogalkalmazás javításra szorul, de az új indítványt is számos bírálat érte. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a javaslat hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot, egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Ez utóbbit úgy, hogy építési beruházásoknál 150 millió forintra emelték azt az értékhatárt, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni.

A bírálatok szerint viszont éppen hogy bonyolultabb lesz minden. Hiszen igaz, hogy 400 helyett csak 175 paragrafusból áll majd a törvény, de számos kérdést külön jogszabály, kormányrendelet fog szabályozni, ami csak lassítja majd a folyamatot. Az ellenzék nehezményezi még, hogy nagyon gyorsra vették a törvényalkotási tempót és kihagyták a társadalmi egyeztetést is, ezt egyébként a Transparency International is kifogásolta. Ahogy azt is, hogy az eddig az országgyűlés felügyelete alatt álló Közbeszerzések Tanácsát a kormány irányítása alatt álló Hatósággá akarják alakítani. Hiányosságaként róják fel, hogy a javaslat számos kiemelten fontos területtel, így a bírságok kiszabásával vagy a közszolgáltatókra vonatkozó eljárási szabályokkal nem foglalkozik.

Amit hiába vártunk:
Gáz: olcsóbb lehetne, de mégsem lesz

Közeleg a gázév fordulónapja, a kormány hagyományosan július elsején korrigálja a gázárakat. Idén több tényező is indokolttá tenné a gázár csökkentését, megszűnik ugyanis a gázszámlában fizetett úgynevezett importkorrekciós tényező és mérséklik a stratégiai gázkészleteket is. Előbbivel köbméterenként több mint három forinttal csökkenthetne a gázszámla, míg utóbbi miatt mintegy 60 fillérrel. A Népszabadság értesülései szerint azonban várhatóan négy évig nem fog. A gazdasági körülmények hiába kedvezőek jelenleg egy árbefagyasztási döntéshez, erről eddig nem határozott az Országgyűlés.
A Széll Kálmán Terv bejelentésekor ugyan elhangzott a rezsiköltségek befagyasztásának ígérete július 1-jei határidővel, ám eddig csak a gázár-támogatási rendszer néhány hónapos meghosszabbítására került sor. A rezsiköltségek befagyasztását egyébként a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja, a kormány legnépszerűbb intézkedésévé válhatna, ha megvalósul.

Csak ősztől változhat a munka törvénykönyve

Elvileg július 1-től változott volna a munka törvénykönyve is, végül erről is csak ősszel döntenek majd. Csak néhány fontosabb változás: három hónapról hat hónapra nőne a próbaidő kollektív szerződés esetén, csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke, pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai, illetve pótlék helyett szabadidőt is lehet majd adni.

Egyelőre a közszférában dolgozók is hiába várják a nekik szóló új életpályamodell bemutatását, holott emellett is július 1-jei dátum szerepel a tavasz elején bemutatott Széll Kálmán-tervben.
Korkedvezményes nyugdíjak

A korengedményes nyugdíjak eltörlése váltotta ki talán eddig a legnagyobb elégedetlenséget, nem csoda, hogy a végleges változat nem készült el július 1-ig. Az az alkotmánymódosítás azonban már megszületett amely csökkenthetővé, illetve szociális ellátássá alakíthatóvá, valamint megszüntethetővé teszi az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást. A rokkanttá nyilvánítás új szabályairól sem tudunk sokat, ezzel sem készültek el július 1-ig. Annyi biztosnak látszik, hogy ősszel elkezdik a korhatár alatti, harmadik kategóriába sorolt rokkantak felülvizsgálatát, ez mintegy 220 ezer embert érint. A konvergencia terv szerin az idén 12, jövőre 88, 2013-ban pedig 117 milliárd forintos megtakarítást remélnek ettől.

Válasz

Használhatatlan a hitelmentő csomag?

Nők Lapja Cafe Ács Gábor 2011. 05. 31.

Bejelentették végre a várva várt devizahiteles-mentő csomagot. De vajon valóban segít a bajba jutottakon?
Ha két szóban kell felelni, akkor nem igazán, de persze ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. A tegnap bejelentett változások nagyjából megfelelnek a várakozásoknak, néhány apró újdonság azonban van. A legfontosabb könnyítés, illetve annak látszó lehetőség az árfolyamfixálás. Ez azoknak opció, akik nehezen, de nyögik a hitelüket. Bármerre is kóricál a következő években a svájci frank árfolyama, az adós választhat egy olyan lehetőséget, hogy ő 180-as árfolyamon törleszt 2014 végéig. (Euró esetében 250, jennél 2 forintnál van ez a határ.) A legelterjedtebb frankhitel esetében ez a szint mintegy 17 százalékkal alacsonyabb a mostani árfolyamnál, vagyis aki él ezzel a lehetőséggel, annak nagyjából ennyivel lehet alacsonyabb a törlesztő részlete júliustól (persze az aktuális árfolyam addig még bőven változhat). A kisebb havi részlet azonban nem ajándék, a meg nem fizetett különbözetet egy alszámlán tartják nyilván, aztán 2015 januárjától azt is el kell kezdeni majd törleszteni, kamatostúl – ami a budapesti bankközi hitelkamatlábhoz, vagyis a BUBOR-hoz kötött, jelenleg ez 6,1 százalék.

Ha mákunk van erősödik a forint

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Mit is jelent mindez? Tegyük fel, hogy van egy havi 80 ezres törlesztőnk a jelenlegi 220-as árfolyam mellett. Ha élünk a felkínált lehetőséggel, akkor júliustól 66400 forintra csökken a havi törlesztő, a 13600 forint pedig nyilvántartásba vétetik, mint később visszafizetendő tartozás. A kormány nyilván arra számít, hogy a forint erősödni fog addig a frank ellenében, de ha mégse, az drasztikus törlesztő-növekedést okoz akkor, amikor visszaáll a piaci, aktuális árfolyam alapú havi törlesztő, megfejelve az addig ki nem fizetett, kamatokkal növelt különbséggel. A dolog lényege tehát az elodázás, az árfolyamfixálás üzenete nagyjából ez: ha mákunk van és erősödik a forint, akkor most könnyítettünk a hitelesek helyzetén, 2015-ben pedig alig nőnek a terhek. Ha viszont nem változik érdemben az árfolyam, vagy ha gyengül a forint, akkor bődületes szívás lesz, de ezt már oldja meg a következő kormány.

A fix árfolyam természetesen egy lehetőség, nem kötelező élni vele. Aki nagyon nehezen tudja fizetni a havi részletet, aki úgy véli, hogy komoly segítség a kisebb törlesztő, illetve aki biztos abban, hogy pár év múlva jobb anyagi helyzetben lesz, főleg azoknak érdemes élni fixáltatniuk. Aztán nem marad más hátra, mint bízni a forintban, vagy abban, hogy ha 3 év múlva is rossz az árfolyam, az állam újra kénytelen lesz kitalálni valamit.

Megoldás a bedőlt hitelekre, csak megvalósítás menete hiányzik

A fixálás tehát azoknak szól, akiknek még nem dőlt be a hitelük. A bedőltek számára pedig lényegében a kormányalakítás ígérgették a Nemzeti Eszközkezelő felállítását. Most, közel egy év csúszással végre megvan a döntés erről is. A bejelentés szerint az eszközkezelő a forgalmi érték 35-55 százalékán megveszi a lakást, amiből a hitelt, vagy legalább egy részét törleszteni tudják az adósok, akik visszabérelhetik ingatlanjukat. Vagyis maradhatnak, bérlőként, korábbi tulajdonukban. A bejelentés ennyi, és noha ezernyi részletkérdés merül fel a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban, többet egyelőre nem lehet tudni.

Ami biztos, hogy a felkínált lehetőségekkel párhuzamosan teljesen feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Ez az adósok szempontjából persze rossz hír, de el kell ismerni, hogy fenntarthatatlan, káros, igazságtalan volt az eddigi rendszer, hogy aki semmit se törlesztett, ugyanúgy maradhatott a lakásában, mint aki belegebedt, de kiperkálta hónapról hónapra a szükséges pénzt.

Jó ötletnek tűnik, de a részletek kibontása nélkül szintén nehezen értékelhető az a döntés, hogy a törlesztési nehézségekkel küzdő, de emiatt nagyobból kisebb lakásba költözők 5 évig maximum 3,5 százalékos kamattámogatásban részesülhetnek. Arra a bejelentésre pedig szinte egyáltalán nem érdemes időt vesztegetni, hogy újraindulhat a devizahitelezés. Feltétel ugyanis a minimálbér legalább 15-szörösére rúgó jövedelem, igaz, akinek devizában van bevétele, mentesül ez alól.

Használhatatlan a hitelmentő csomag?Bankok vs kormány 2.0

A bankok és a kormány elvitatkozgatnak még egy darabig a bankadón, de a megszorult hiteleseket ez nem valószínű, hogy túlságosan érdekli. Folytatódik az izmozás viszont az úgynevezett elsétálási jogon is, mely sokak számára nyúlthatna megkönnyebbülést. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek a tartozása nagyobb, mint amit az ingatlanja ér, hagyhatná a francba az egészet, elköltözhetne anélkül, hogy a különbözetet még fizetnie kéne. A lakást vinné a bank, de a volt tulajnak nem maradna kötelezettsége. Nyilvánvaló, hogy valakinek be kéne nyelnie a bukót, de nem meglepő, hogy sem a bankok, sem az állam nem lelkesedik az ötletért, így e kérdésben nincs megállapodás, így bejenetés se.

Összességében tehát nincs sok újdonság tervekhez képest a nyilvánosságra hozott lépésekben. Tudni lehetett, hogy egy komolyabb adósmentéshez pénz kell, azt meg persze sem az extra adóval terhelt bankok, sem a költségvetést rendbe tenni kívánó és drasztikusan megszorító állam nem akar adni. Jól kommunikálható látszatmegoldásoknál többre reálisan nem lehetett számítani és nagyjából ennyit is kaptunk: a probléma elodázását, illetve a részletekkel kapcsolatban rengeteg kérdőjelet.

Válasz

A kormány megállapodott a Bankszövetséggel

Megjelent: 2011.05.30. 13:06 | Frissítve: 2011.05.30. 14:03 MTI

A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: megegyeztek a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről.
180 forinton rögzítik a svájci frank árfolyamát a lakáshitelek esetében - jelentette be a miniszterelnök hétfőn. Azt a hitelfelvevő dönti el, akar-e élni ezzel. Az euró árfolyamát 250 forinton, 100 japán jenét pedig 200 forinton rögzítik a devizahitelesek megmentésére kidolgozott akciótervben - tette hozzá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A kormányfő közölte: létrejön a Nemzeti Eszközkezelő, amely két módon tud segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat. Megindít egyrészt egy új házépítési programot zöldmezős állami beruházásként, és ott elhelyezést tud biztosítani az erre szoruló családoknak.
Másrészt úgy, hogy a bajba jutott adós lakását megvásárolja, és aki a lakásban addig tulajdonosként lakott, bérlőként ugyanabban a lakásban folytathatja az életét - mondta a miniszterelnök.
Megszűnik a lakás-árverezési moratórium, azonban a kormány és a bankszövetség olyan megállapodást kötött, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy a jelzálogpiac beinduljon, élénküljön, ugyanakkor védelmet is kapjanak az érintett családok - közölte Orbán Viktor. Először csak a nagy értékű, nagy alapterületű lakások árverezésére lesz mód, a bankok pedig ígéretet tettek arra, hogy egy bizonyos kvótarendszer szabályai szerint árverezik majd a lakásokat.
A kormányfő elmondta: újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt azok, akik euróban kapják a fizetésüket és jövedelmük eléri a minimálbér 15-szörösét.

A kormány otthonvédelmi kamattámogatást is bevezet.Orbán Viktor kifejtette: támogatni fogják azoknak a hitelkamatát, akik kisebb lakásra váltanak, hogy elkerüljék a fizetési nehézségeket. Ha valaki nagyobb lakásból kisebbe költözik, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. Ez a legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5 százalékot is - tette hozzá.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban a Reutersnek azt nyilatkozta: ötpontos megállapodás született a kormány és a Bankszövetség között, többek között a devizahitelek árfolyamának rögzítéséről, illetve a fedezetek banki lefoglalását érintő kvótarendszerről - ; a költségvetésnek ez a megállapodás megközelítőleg 1,5 milliárd forintos költséget jelent - tette hozzá az MTI kérdésére.

A miniszter arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy a felek nem tudtak megegyezni a bankadó 2012 utáni meghosszabbításáról. Matolcsy ugyanakkor elmondta, "nagy eredmény, hogy ennek ellenére megállapodás született".

300 ezer új munkahelyet ígérnek

A nemzetgazdasági miniszter egy parlamenti bizottsági meghallgatás szünetében nyilatkozott a Reutersnek. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén a miniszter elmondta, hogy a közfoglalkoztatásra szánt forrásokat átcsoportosítják a Munkaerő-piaci Alapból, és július elsejétől - a belügyminiszter irányítása alatt - létrejön az új Közmunkaalap.
Megváltozik a Munkaerő-piaci Alap szerkezete, irányító testülete is annak érdekében, hogy ésszerűbben és takarékosabban működjön, és válaszoljon a munkahelyteremtés kihívásaira - ismertette a miniszter.
Matolcsy elmondta: hosszú távon a foglalkoztatás bővülése teremti meg a fenntartható egyensúlyt Magyarországon, így a kormánynak továbbra is célja, hogy 2014 végéig 300 000 új munkahely jöjjön létre.
A miniszter ismertette, hogy az év első négy hónapjában jelentősen nőtt a foglalkoztatottság 2010 azonos időszakához képest, ami négy okra vezethető vissza. Egyrészt az ipari export bővülésének, másrészt a kormány gazdaságpolitikája belföldi piacbővítő hatásának, de fontos szerepet játszott a kis- és közepes vállalkozói szektor helyzetének javulása, valamint a közmunkaprogramok is.

Bertha Szilvia (Jobbik) hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány "drága és manipulatív" kérdőívek kiküldésével "helyettesítette" a társadalmi párbeszédet, elmaradtak a szakmai viták. Matolcsy György erre úgy reagált, hogy szükség van minden egyeztetési csatornára, így a nemzeti konzultációra is.
Gúr Nándor (MSZP), a bizottság elnöke szerint a közfoglalkoztatásban a "félpénzen dupla foglalkoztatást" elvnek nincs értelme, mivel a négyórás közmunkával megkeresett bér összege nagyon közel áll a bérpótló juttatás nagyságához. A közfoglalkoztatás így inkább "a statisztikának szól, nem az embereknek" - jegyezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter erre kifejtette: azokat, akik három hónap után nem találnak munkát, a négyórás közfoglalkoztatásba vonják be, amely oktatással is kiegészül. Matolcsy György szerint ez nem zárja ki, sőt elősegíti, hogy az emberek az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedjenek el.
Forrás: MTI

Válasz

Ezek a megszorítások már kiverik a biztosítékot?
2011. május 08., 08:07 nepszava.hu

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője.

Az Orbán-kormány megszorításai a munkavállalókat közvetlenül érintik majd. Szinte biztos például, hogy hozzányúlnak a jelenlegi szabadságolási rendhez is. Erről konkrétumot nem akartak elárulni, de Nagy Anna kormányszóvivő arra felvetésre, miszerint csökkenhet-e az alapszabadság, úgy válaszolt: "tarthatatlan az a helyzet, hogy csak azért ne vegyenek fel egy idősebb munkavállalót egy kisvállalkozáshoz, mert az adott dolgozónak 47 nap szabadság is járhat". Április 30-tól a korábbi felére csökken a táppénz felső határa: míg korábban a minimálbér legfeljebb 400, úgy mostantól csak 200 százaléka lehet, vagyis nem haladhatja meg a napi 5200 Ft-ot.

Hat hónapra növelik a versenyszférában is az eddig három hónapos próbaidőt, ami alatt indoklás nélkül és azonnali hatállyal lehet elbocsátani a munkavállalót. A tapasztalatok szerint a munkáltatók eddig is maximálisan kihasználták a próbaidőben rejlő egyoldalú előnyöket, és ott is próbaidőt alkalmaztak, ahol az teljesen indokolatlan volt.

A folyamatos üzemű vállalkozásoknál bevezetik az 5,5 munkanapos munkahetet. A Brüsszelbe kiküldött konvergencia program szerint véglegessé teszik azt a szabályt, amelyet még a Gyurcsány-kormány fogadott el - akkor még hangsúlyozottan ideiglenes megoldásként. Ha a válság, például a megrendelések visszaesése miatt csökkentették a dolgozók munkaidejét, akkor az élénkülés idején ennek mintegy ellentételezéseként megemelhetik a heti munkaidejüket 44 órára, miközben csak annyit fizetnek, mintha 40-et dolgoznának.

Akkor sem lesz kötelező kifizetni a túlórát, ha a rugalmas munkaidővel nem lehet teljesen elkerülni a rendkívüli munkavégzést. A munkaadó megválthatja majd szabadnapokkal. A mostani munkatörvénykönyve szerint túlmunkáért bérpótlék jár, vagyis 50 százalékkal magasabb órabér. Ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor az órabér a duplájára emelkedik. Felülvizsgálnák az éjszakai és hétvégi bérpótlékot is, de erről még nem tudni részleteket. Mindenesetre a hétvégi pótlék megnyirbálása új megvilágításba helyezheti a vasárnapi nyitva tartás tervezett tilalmát is, hiszen alacsony pótlék mellett a munkavállalónak sem éri majd meg vasárnap dolgozni.

A kormány munkavállalókat érintő elképzelései várhatóan negatívan csapódnak majd le az érintettek között, azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy egy konzervatív kormány készül most jobboldali foglalkoztatáspolitikai célokat megvalósítani - mondta Gyömöre Máté a Magyar progresszív Intézet elemzője. Ez persze ellentétben áll a Fidesz ellenzékben hangoztatott, alapvetően baloldali gazdaságpolitikára építő, a szakszervezeteket támogató retorikájával, így a szerzett jogok csökkentése mellett ez is a legnagyobb kormánypárt népszerűségének csökkenéséhez vezethet.

Gyömöre Máté szerint ugyanakkor ennek mértéke kérdéses, miután az ismertetett tervek szerint elsősorban az idősebbek munkához jutását akarja a kabinet segíteni, hiszen jelenleg a szabadságra kivehető napok magas száma sokszor akadályt jelent munkába állásukhoz. Márpedig a Fidesz a fiatalok körében lényegesen népszerűbb, mint az idősebb korosztálynál, így az intézkedés hatása is alacsonyabb lehet akkor, ha nem a teljes társadalmat érinti.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője azonban úgy vélte, kétségtelen tény, hogy kommunikációs szempontból nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, hiszen az ellenzék könnyen a nyugdíjrendszer átalakítása, a kedvezményes nyugdíjazási lehetőségek tervezett megvonása után egy újabb "idősellenes" lépésnek aposztrofálja a döntést, ami így kvázi rendszerbe helyezve már nehezebben védhető.

A próbaidő tervezett növelése pedig "kétélű fegyver", mivel bár a munkaadó hat hónapig anyagi következmények nélkül elbocsáthatja a munkavállalót, ugyanúgy a dolgozó is bármikor felmondhat. Ezektől az intézkedésektől azonban nem lesz számottevően nagyobb a foglalkoztatottság, de a tervezet célja nem is ez, hanem, hogy ösztönözze a vállalatokat az idősebbek munkába állítására.

Ugyanakkor ezektől a lépésektől érdemben nem lesz olcsóbb a munkaerő, ráadásul egy fiatalabb munkavállaló vélhetően mindig kevesebb szabadsággal rendelkezik majd a jövőben is - fűzte hozzá Gyömöre Máté.

Válasz