Vírusok: ez vár ránk 2011-ben
Radics Boglárka - 2011. január 5. 14:00
Manipulált, fertőzött találatok a Google-ban, még több facebookos átverés, terjedő okostelefon-kártevők, zombik - íme 2011 főbb fertőző forrásai egy friss biztonsági elemzés szerint.

2011-ben sem lesz biztonságosabb hely az internet - sőt: amiből 2010-ben csak mutatóba kaptunk, az idén mindennapossá válik - derül ki az ESET elemzéséből. Az idei évet a közösségi oldalak - (értsd: Facebook) átverései, az okostelefonokat érő támadások, a manipulált kereső (értsd: Google) találatok jellemzik majd. És persze még ott vannak a korábbi években megismert támadási formák, melyek szintén tovább virágoznak idén is.

Az okostelefonok növekvő népszerűségének köszönhetően a mobil készülékeket érő támadások 2011-ben várhatóan megtöbbszöröződnek. A bűnözők számára az egyre növekvő piac jó terepet kínál, mivel a mobil biztonsági szoftverek használata még nem túl elterjedt az okostelefont használók körében.

A legnagyobb keresők találati listájának eltérítése vagy mérgezése már 2010-ben is elterjedt volt. A technika lényege, hogy a bűnözők különböző keresőkifejezésekre optimalizálnak weboldalakat, majd megvárják, hogy ezek felkerüljenek a keresők találati listájának elejére. Miután ez megtörtént, megfertőzik őket, és rajtuk keresztül a felhasználók számítógépeit. Ugyan a keresők folyamatosan próbálják kiszűrni a mérgezett oldalakat a találati listájukból, a nagyobb volumenű támadásokkal szemben sokszor tehetetlennek bizonyulnak.

A közösségi oldalakon az adathalászok rendszerint valamilyen vicces, érdekes üzenettel és képpel, vagy videóval keltik fel a felhasználók érdeklődését, majd egy alkalmazás segítségével megpróbálják megszerezni személyes adataikat. A problémát az jelenti, hogy lehetetlen megkülönböztetni, hogy egy adott bejegyzést valóban az ismerősünk írta ki saját üzenőfalára, vagy az egy kártevő működésének köszönhetően került oda.

A támadások hatására a Facebook több beállítást is elérhetővé tett, melyek segítségével szabályozhatjuk, hogy a különböző alkalmazások készítői milyen adatainkhoz férnek hozzá. Ezeket azonban a felhasználóknak kell aktiválniuk, amire a legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet. Ezért a közösségi oldalakra csak olyan adatokat töltsünk fel magunkról, melyeket valóban bárkivel megosztanánk, és vegyük szigorúbbra a biztonsági beállításokat. A facebook.com/biztonsag oldalon keresztül folyamatosan figyelmeztetnek az újabb és újabb átverésekre. Aki azonban biztosra akar menni, jobb, ha néhány dolgot sosem oszt meg magáról.

Válasz

Milyen zöld az e-mail?
Gyakran halljuk a jó tanácsot, hogy spóroljunk a papírral, és nyomtatás helyett lehetőleg elektronikus úton kezeljük dokumentumainkat. De tényleg olyan környezetkímélő megoldás-e az e-mail? Az internet¬használat milyen hatással van bolygónk egészségére?


Amikor a neten bóklászunk, közvetlenül nem szennyezzük ugyan a környezetet, de mivel tevékenységünk energiát igényel, indirekt módon mégiscsak hozzájárulunk az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a bolygó fölmelegedéséhez. Az a tömérdek számítógép, amely az internetes oldalakat, képeket, videókat és a gondtalan böngészéshez szükséges egyéb fájlokat tárolja (ezeket szaknyelven szervereknek nevezik), működés közben rengeteg villanyáramot eszik. Ez a fogyasztás persze szétterül a földgolyón, és eloszlik a sok százmillió felhasználó közt, de összesítve mégis komoly környezeti terhelést okoz. Pontos nagyságát nem könnyű megállapítani, mivel az internetes cégek általában nem kötik az orrunkra villanyszámlájukat, és még azt is titkosan kezelik, hány szerverük, adatközpontjuk van, nehogy a versenytársak stratégiai információkhoz jussanak. Mindenesetre a számítógépes iparág környezeti terhelése ma már eléri a légiközlekedését, és ebből tetemes rész jut az internetre, amelynek „ökológiai lábnyoma” évről évre mintegy tíz százalékkal nő. Becslések szerint az internettel kapcsolatos évi szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban meghaladhatja az 1,4 milliárd tonnát!
A narancslé drágább
Mielőtt elborzadnánk ettől a számtól, nézzük az érem másik oldalát. Bármit csináljunk, az energiába kerül – a puszta létezés is. Az emberi test napi energiaszükséglete 8000 kJ (kilojoule) körül van. A Google szakemberei kiszámították, hogy ha szerverapparátusuk fogyasztását lebontják egyetlen keresésre, nagyjából 1 kJ jön ki – ez annyi energia, amennyit szervezetünk röpke tíz másodperc alatt eléget. Ennél is beszédesebb, ha a szén-dioxid-egyenérték alapján végzünk egy kis összehasonlítást. A Google kalkulációja szerint egy keresés 0,2 gramm szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű – egy pohár narancslé előállítása ezerszer, egy sima sajtburgeré pedig akár húszezerszer ennyibe is belekerülhet! Ráadásul a netezés, miközben energiát fogyaszt, saját magánál sokkal energiaigényesebb tevékenységeket vált ki. Az internet adatgyűjtő és kommunikációs lehetőségei rengeteg utazástól megkímélnek bennünket (és persze túlmelegedéstől sújtott bolygónkat is). Egy autóút alatt kilométerenként több mint 200 gramm szén-dioxidot pöfögtetünk a légkörbe – ezer Google-keresés kell ahhoz, hogy a számítógép előtt ülve összehozzunk ennyit. (És ne felejtsük el, hogy autózás közben egyéb káros anyagok is kerülnek a levegőbe.) Amikor tehát a virtuális térben intézzük ügyeinket, nemcsak fákat mentünk meg a kivágástól, de a postai levelek tényleges mozgatásával járó energiát is megtakarítjuk, vagyis duplán jót teszünk a világgal.
Edison is segít
Mindebből persze nem következik, hogy ne kéne figyelnünk számítógépes tevékenységünk „ökológiai lábnyomának” csökkentésére. Ne járassuk fölöslegesen a számítógépet, és használjuk ki azokat a beállítási lehetőségeket, amelyeket az operációs rendszer kínál a PC energiagazdálkodásának javítására. Ha pedig még zöldebbé akarjuk tenni a gépet, a verdiem.com/edison.aspx címről töltsük le az Edison nevű, egyszerűen használható, ingyenes programot, amellyel napszaktól függően megtervezhetjük PC-nk legtakarékosabb energiagazdálkodási sémáját.
Szöveg: Móray Gábor, FOTÓ: safa
Ez a cikk Milyen zöld az e-mail címmel, az Éva magazin 2010. szeptemberi számában jelent meg.

Válasz

Ráleltek az örök élet titkára?
Megjelent: 2010.09.22. 07:02
Frissítve: 2010.09.21. 17:05
Élesztőgombákon végzett genetikai kísérletek során a gombák élettartamát 7-ről 70 napra tudták növelni.
Az eredmény érdekében a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói mindössze két alkotóelemet távolítottak el a gombák génjei közül. Ezt követően a gombák tízszer annyi ideig maradtak életképesek, mint azok, amiknek génkészletéhez nem nyúltak hozzá. A kutatás vezetője, Dr. Longo szerint elképzelhető, hogy ezzel az eljárással megtalálták az örök élet titkát, ám felhívta a figyelmet, még nagyon hosszú időnek kell eltelnie, mire az emberi életet is biztonságosan meg tudják majd hosszabbítani. A kutató elmondta, a hosszú életet eredményező mutációk sokszor súlyos fejlődési rendellenességek kockázatát hordozzák magukban, sőt egészségügyi problémákkal is járnak. Arról nem is beszélve, hogy nem lesz könnyű olyan módszert találni, aminek nincsen mellékhatása – fűzte hozzá. /Hír24/

Válasz